Bugyi halottak és a forradalom I. rész


Baranyai Gyula főkönyvelő


Baranyai Gyula 1929. december 31-én született Bugyin, Baranyai Gyula és Rupf Margit fiaként. Horváth Máriát 1950-ben vette feleségül Székesfehérváron. A forradalom kirobbanásakor Budapest XXII. kerületében, a Báthory utca 8. szám alatt lakott, s mint főkönyvelő dolgozott.

 Nagytétény térképrészlete (1950) a Báthory utcával


a Báthory utca 8. 2011-ben


1956. október 25-én hajnalra a szovjet csapatok visszafoglalták a Rádió épületét, majd reggel hat órakor a rádió beolvasta a kormány közleményét mely szerint „az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták”. A hírek hatására a délelőtt folyamán fegyvertelen tüntetők tömege gyűlt össze Budapest több pontján: a Deák téren, a Bartók Béla úton, az Amerikai úton, az Astoria Szállónál. A tüntetési menetek az Országház elé, a Kossuth térre vonultak, ahol Nagy Imre megjelenését követelték. Közben az Astoriánál és máshol a várost ellenőrző szovjet harckocsik legénysége nyíltan a tüntetőkkel barátkozott, majd több szovjet harckocsi a tüntetők mellé állt és az embertömeggel együtt a Kossuth térre érkezett, ahol már számos szovjet harckocsi állomásozott egy napja. Délelőtt 11 óra körül mintegy 5 000 békés tüntető gyűlt össze az Országház előtt. Ekkor a Földművelésügyi Minisztérium, illetve a tér körüli más épületek tetejéről az ÁVH mesterlövészei tüzet nyitottak a tüntetőkre. Erre a szovjet harckocsik egyik része is a tömeg közé lőtt, míg a forradalomhoz pártolt másik részük a háztetőkön megbújó orvlövészekre tüzelt. A tömeg csak nehezen tudott a térről elmenekülni. A vérengzésnek 61 halálos áldozata és több mint 300 sebesültje volt az ENSZ jelentése szerint. Az áldozatok számát általában 100–200 közé teszik. Később még nagyon sok sebesült is meghalhatott, az összes áldozatok száma körülbelül 800–1 000 körül lehetett. Ebben a sortűzben hunyt el Baranyai Gyula is.

 
 Baranyai Gyula halotti bejegyzése a többi áldozattal

A forradalom 35. évfordulóján, 1991-ben emlékművet állítottak a Parlament közelében a sortűz emlékére, a szemben lévő Agrárminisztérium épületén pedig emléktáblát avattak a túlélők. Az épület falán lévő golyónyomok emlékjelei is tanúskodnak a véres csütörtöki sortűzről.

 emléktábla az Agrárminisztérium falán...

  ... s a golyónyomok

A sortűzről szóló, 2014. október 25-én megnyílt 1956-os emlékhely kiállításának falán apró kis táblákon szerepelnek az azonosított áldozatok nevei, köztük Baranyai Gyuláé is.

 az emlékhely lejárata

 az azonosított áldozatok névtáblái az emlékhelyen

 Baranyai Gyula neve az áldozatok falán

A sortűzről 2016-ban készített dokumentumfilmet Stefka István, a címe: A fehérballonos
https://filmklub.pestisracok.hu/emlekezet/a-feherballonos/

Baranyai Gyula utolsó lakhelyén, Nagytétényben van már '56-os emléktábla, azonban az ő neve nincsen feltüntetve, így hamarosan egy hivatalos levélben kérem majd a kerületet, hogy az ő nevét is véssék fel a márványtáblára!

a nagytétényi emléktábla, még Baranyai Gyula neve nélkül

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Bugyi halottak és a forradalom III. rész

Kép
Lengyel László tsz-elnök 1922. január 29-én született Nagykátán Lengyel Károly (1889. november 7., Nagykáta - ?) és Horváth Erzsébet (1892. május 25., Nagykáta - ?) fiaként, római katolikus családban. Apja uradalmi juhász volt, ő maga 1945-ig napszámosként dolgozott az Offner-birtokon, majd a földosztás után a sajátján földjén gazdálkodott. Felesége Rumó Erzsébet volt (1924-2006), akit Bugyin vett feleségül 1946-ban. 1951-ben alapító tagja lett a bugyi Új Élet Termelőszövetkezetnek, 1954-től elnökké választották. 1956-ban belépett a Magyar Dolgozók Pártjába. Így érkeztünk el a forradalom kitöréséhez. Lengyel László „1956. október 30-án délelőtt Szmrek Benjámin földműves és három társa Sáriból két lovas kocsival kimentek a Bugyi község külterületén lévő Ürbő pusztára, hogy egy kaszálógépet és a Szmrek Benjáminnak járó kukoricát átvegyék. Ifj. Laja István - aki nemzetőr volt - puskáját is magával vitte, amit útközben Szmrek Benjámin elkért tőle és azzal a levegőbe illet...
További információk

Bugyi halottak és a forradalom II. rész

Kép
Kancsár Gyula rendőr főtörzszászlós Kancsár Gyula 1920. május 19-én született Bugyin, Kancsár Gyula (1897. augusztus 3., Alsódabas - ?) és Sallai Erzsébet (1898. december 12., Bugyi - 1937. július 31., Bugyi) elsőszülött gyermekeként, szegényparaszti családban, édesapja napszámosként dolgozott. Négyen voltak testvérek, szülei korán elhunytak, ezért testvéreivel árvaházban nevelkedett. Az elemi iskola elvégzése után mezőgazdasági cseléd volt. 1946. január 1-jén a hadsereg kötelékébe lépett be, majd 1946. július 18-tól a rendőrséghez került, ahol főtörzsőrmesteri rangot kapott 1949. január 1-jén. A Magyar Kommunista Pártnak 1947-től volt a tagja. 1950-ben vette feleségül Hajdú Katalint Pirtón, két gyermekük született: Gyula (1952) és Károly (1954). 1951-ben Dévaványa rendőrőrsének parancsnoka lett, majd 1954-től a szarvasi járásban, Csabacsűdön teljesített szolgálatot, mint körzeti megbízott. A békési községben a lakcíme a Kossuth Lajos utca 9. volt [1] . Munkája elismeréseként meg...
További információk