Bugyi halottak és a forradalom II. rész

Kancsár Gyula rendőr főtörzszászlós


Kancsár Gyula 1920. május 19-én született Bugyin, Kancsár Gyula (1897. augusztus 3., Alsódabas - ?) és Sallai Erzsébet (1898. december 12., Bugyi - 1937. július 31., Bugyi) elsőszülött gyermekeként, szegényparaszti családban, édesapja napszámosként dolgozott. Négyen voltak testvérek, szülei korán elhunytak, ezért testvéreivel árvaházban nevelkedett. Az elemi iskola elvégzése után mezőgazdasági cseléd volt.
1946. január 1-jén a hadsereg kötelékébe lépett be, majd 1946. július 18-tól a rendőrséghez került, ahol főtörzsőrmesteri rangot kapott 1949. január 1-jén. A Magyar Kommunista Pártnak 1947-től volt a tagja. 1950-ben vette feleségül Hajdú Katalint Pirtón, két gyermekük született: Gyula (1952) és Károly (1954). 1951-ben Dévaványa rendőrőrsének parancsnoka lett, majd 1954-től a szarvasi járásban, Csabacsűdön teljesített szolgálatot, mint körzeti megbízott. A békési községben a lakcíme a Kossuth Lajos utca 9. volt[1]. Munkája elismeréseként megkapta a Közbiztonsági Érem bronz és arany fokozatát is.

Kancsár Gyula

1956. október 29-én Dévaványáról egy 18 fős, felfegyverzett társaság érkezett tehergépkocsival Csabacsűdre, azzal a szándékkal, hogy kivégzik Kancsárt. A felkelők körbezárták a körzeti megbízott irodáját, s betörtek az épületbe. Kancsár Gyula nem került a kezükre, ugyanis öngyilkos lett. A Belügyminisztérium 1957-ben hősi halottá nyilvánította, posztumusz rendőr alhadnaggyá léptette elő, s megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet is. Emlékét a szarvasi rendőrkapitányság falán emléktábla őrizte, melynek későbbi sorsáról nem adott információt a rendőrkapitányság megkeresésemre.
1957-ben nyomozást rendeltek el az ügyben gyilkosság vádjával ismeretlen tettes ellen, azonban a nyomozás során megállapították, hogy valóban öngyilkos lett, a fegyveresek kilétét sem tudták tisztázni, a nyomozást végül bűncselekmény hiányában megszüntették.[2]
Sírja ma is megtalálható a csabacsűdi temető egy elhagyatott szegletében, a sírkőről készült fotókért köszönet Válkovszki Mihály-nak, a Csabacsűdi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetőjének.

Kancsár Gyula síremléke Csabacsűdön 


Kancsár Gyula sírfelirata


Bibliográfia:

Munkásmozgalmi életrajzok Pest megyéből (1985) 43. oldal
Hunyadi Károly: A munkás-paraszt hatalom védelmében (1981) 107. oldal
Sindely Pál: Csabacsűd története és népélete (2014) 133. oldal
Szabó Ferenc: A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai I. kötet (1979) 230-231. oldal

Folyóirat:

Viharsarok népe

[1] Viharsarok népe 1955.12.07-i szám 4. oldal
[2] MNL BéML XXV. 5. f. 391/1957.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Bugyi halottak és a forradalom I. rész

Kép
Baranyai Gyula főkönyvelő Baranyai Gyula 1929. december 31-én született Bugyin, Baranyai Gyula és Rupf Margit fiaként. Horváth Máriát 1950-ben vette feleségül Székesfehérváron. A forradalom kirobbanásakor Budapest XXII. kerületében, a Báthory utca 8. szám alatt lakott, s mint főkönyvelő dolgozott.  Nagytétény térképrészlete (1950) a Báthory utcával a Báthory utca 8. 2011-ben 1956. október 25-én hajnalra a szovjet csapatok visszafoglalták a Rádió épületét, majd reggel hat órakor a rádió beolvasta a kormány közleményét mely szerint „az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták”. A hírek hatására a délelőtt folyamán fegyvertelen tüntetők tömege gyűlt össze Budapest több pontján: a Deák téren, a Bartók Béla úton, az Amerikai úton, az Astoria Szállónál. A tüntetési menetek az Országház elé, a Kossuth térre vonultak, ahol Nagy Imre megjelenését követelték. Közben az Astoriánál és máshol a várost ellenőrző sz...
További információk

Bugyi halottak és a forradalom III. rész

Kép
Lengyel László tsz-elnök 1922. január 29-én született Nagykátán Lengyel Károly (1889. november 7., Nagykáta - ?) és Horváth Erzsébet (1892. május 25., Nagykáta - ?) fiaként, római katolikus családban. Apja uradalmi juhász volt, ő maga 1945-ig napszámosként dolgozott az Offner-birtokon, majd a földosztás után a sajátján földjén gazdálkodott. Felesége Rumó Erzsébet volt (1924-2006), akit Bugyin vett feleségül 1946-ban. 1951-ben alapító tagja lett a bugyi Új Élet Termelőszövetkezetnek, 1954-től elnökké választották. 1956-ban belépett a Magyar Dolgozók Pártjába. Így érkeztünk el a forradalom kitöréséhez. Lengyel László „1956. október 30-án délelőtt Szmrek Benjámin földműves és három társa Sáriból két lovas kocsival kimentek a Bugyi község külterületén lévő Ürbő pusztára, hogy egy kaszálógépet és a Szmrek Benjáminnak járó kukoricát átvegyék. Ifj. Laja István - aki nemzetőr volt - puskáját is magával vitte, amit útközben Szmrek Benjámin elkért tőle és azzal a levegőbe illet...
További információk